Pozitív pszichológia mindenkinek V. – attribúciós stílus; gondolkodásmód három síkja

posted in: Pozitív pszichológia | 1

Mint ígértem, ezen alkalommal egy olyan ábrát mutatok meg, ami alapján könnyen meg lehet érteni, hogy miért fontos gondolataink tudatosítása, és az optimista gondolkodásmód felé való törekvés. Seligman attribúciós stílustesztje tárja fel gondolkodásmódunkban az eseményekre adott oksági magyarázatainkat. A teszt pozitív és negatív eseményeknél három dimenzión keresztül vizsgálja meg, hogy hogyan gondolkodunk.

 

 

A tesztet itt tudjátok megcsinálni, érdemes inkább a blogbejegyzés elolvasása előtt – az eredményt tőlem tudjátok elkérni, az adatokat a blogbejegyzés alapján ti magatok is érteni fogjátok – ha mégsem, akkor szívesen segítek. 🙂 Tudni kell még, hogy a teszt alapvetően a 8-13 éves korosztálynak szól, ezért néhány megfogalmazásnál az iskolai példát munkahelyire kell értelmezni. (Van felnőtt variációja a tesztnek, de még nem volt időm felrakni netre.)

 

 

 

 

 

 

 

Nos, akkor kezdjünk bele! 🙂

A három dimenzió amiben a teszt vizsgálja a gondolkodásmódunkat:
permanencia, pervazivitás, perszonalizáció.

A permanencia síkja azt a fajta időbeli folytonosságot, azaz állandóságot vagy ideiglenességet jelzi, amire egy eseménnyel kapcsolatban gondolataink utalnak. Vagyis: egy esemény kapcsán kialakuló gondolataink mennyire jelzik az adott jó vagy rossz hatás időbeli folytonosságát. Ha jó dolog történik velünk mennyire vagyunk hajlamosak azt gondolni, hogy mindig is jó dolgok szoktak velünk történni? Vagy ha rossz dolog történik, akkor mennyire tudjuk ideiglenesnek, egyszeri alkalomnak titulálni? Ez a sík megmutatja, hogy időben mit tartunk életünkben állandónak, ránk többször jellemzőnek – és egyáltalán nem mindegy sikerességünk/életkedvünk szempontjából, hogy a pozitív eseményekből töltekezünk-e hosszútávon, vagy a negatív események befolyásolják gondolatainkat és ezzel a borúlátásunkkal tekintünk a jövőnkre is.
Ideális esetben a jó eseményeket időben állandónak gondoljuk, hosszan kihat gondolatainkra egy-egy pozitív történés; a negatív eseményeket pedig ideiglenesnek és gyorsan elmúlónak tartjuk életünkben. Ellenkező esetben, a jót csak rövid ideig érzékeljük, a rosszat tartjuk állandónak az életünkben.

A pervazivitás síkja azt mutatja meg, hogy egy esemény mennyire van hatással életünk területeire – szeparáltan kezeljük a jó és rossz történéseket, vagy szétgyűrűztetjük gondolataink által életünk minden részére. Tehát: egy esemény, ami életünk egyik területét érinti (pl. magánéletünket), mennyire van hatással arra, ahogy életünk egyéb területeiről gondolkodunk. Az optimistán gondolkodó emberek egy jó esemény (pl. egy jó beszélgetés egy baráttal, vagy egy munkahelyi siker) esetén az élet többi területét is pozitívabbnak látják, egy sikerből egész személyiségük táplálkozik, erősödik; negatív esemény esetén pedig elkülönítik, nem hagyják, hogy hatással legyen a többi életterületre (egy rossz jegy nem kell, hogy elrontsa a kedvünket és ezzel a kapcsolatainkat is borúsnak lássuk).

Az élet főbb területei: szociális kapcsolatok (párkapcsolat, baráti kapcsolatok, családi élet); anyagi vonatkozású területek (pénzügyek, fizikai környezet); egészség; szabadidő eltöltése – hobbi; hivatás – munka, karrier; spiritualitás – szellemi fejlődés.

A perszonalizáció síkja pedig azt méri, hogy mennyire okoljuk önmagunkat egy esemény bekövetkezésekor, vagyis hajlamosak vagyunk-e önmagunkat hibáztatni/dicsőíteni, vagy inkább külső okokban keressük a magyarázatot. (Természetesen a tetteinkért való felelősség vállalás kívánatos dolog, de a teszt olyan kérdéseken át méri ezt a síkot, amikben a gondolkodásmódunk dönti el, hogy ki vagy mi a felelős a bekövetkezett eseményekért, és nem pedig konkrétan megvizsgált eseteket hoz fel, amiknél egyértelműen meghatározható a felelős.) Az optimista gondolkodásmód szerint, ha rossz esemény következett be, akkor külső okokban kell keresnünk a magyarázatot, pozitív történések kapcsán pedig magunkban megtalálni okot. Ennél a síknál mindkét okozati magyarázatnál (személyes vagy külső) még két részre oszlik: megváltoztatható és megváltoztathatatlan tényezőkre. A teszt nem méri ezt a felbontását a síknak, de a gondolkodásunkat nagyban befolyásolja az önmagunkról alkotott képünk, ezért nem mindegy, hogy pl. egy rossz esemény bekövetkeztekor úgy vállalom a felelősséget, hogy azon változtatni tudok (az akarok-e egy másik lapra tartozik, most nem releváns), vagy úgy, hogy “sajnálom: ilyen vagyok”.

   Az optimista gondolkodásmódot ábrázoltam a nagy Nappal: minden mindig tökéletes és ezért az én jellembeli nagyszerűségem az alapja. Ha pedig valami negatív esemény történik, akkor az csak ritkán, azaz csak most történt meg, csak egy adott dologgal kapcsolatos, nem gyűrűzik szét, külső okok miatt történt meg, és ezek a körülmények megváltoztathatók – ezt a kicsi rosszat rajzoltam kicsi felhőnek.
Az ábrázolásból is látszik, ahogy a pozitív gondolatok körbeveszik, s ezzel megóvnak minket a negatív gondolatok elterjedésétől.A pesszimista gondolkodásmód nagy borús felhővel lett ábrázolva, ami azt jelenti, hogy a rossz események időben és az életünk összes területére is szétterjedve vannak hatással ránk, és ezért önmagunkat okoljuk, ráadásul egy olyan személyiségbeli tulajdonságunk a hibás, amin nincs hatalmunkban változtatni (pl.: mindig szerencsétlen vagyok). Ha pedig valami jó esemény történik, akkor az egyedi eset, rövid ideig tart, nincs hatással az életünk más területeire, az ok pedig rajtunk kívüli és változékony. A kicsi napnak esélye sincs harcolni a nagy borús felhő ellen, így a melegítő, építő, segítő hatása a jó eseményeknek, szinte észrevehetetlen.

Végül azzal zárnám le ezt a bejegyzést, hogy Seligman szerint a gondolkodásmódunk egy része ugyan öröklött, de sokat tehetünk gondolataink tudatosításával azért, hogy egy pozitívabb életszemlélet kialakításával kellemesebben éljük meg az életet és ezáltal sikeresebbek legyünk az élet minden területén.  a következő bejegyzés már ennek hogyanjába enged bepillantást.

 A tesztet és az elemzéshez szükséges elméleti hátteret Seligman: Az optimista gyermek, és az Autentikus életöröm című könyvei alapján fejtegettem. További könyvajánló a pozitív pszichológia könyvek fülnél található.
 
A bejegyzéseimben közzétett ábráim saját készítésűek, ha valaki használni szeretné, tegye, ám a szerzői jogok miatt a forrást (vagyis engem) meg kell említenie. Köszönöm! 🙂
 
Thanks for rating this! Now tell the world how you feel - .
Hogy tetszett ez a bejegyzés?
  • Kevés információ
  • Hasznos volt
  • Nagyon betalált
  • Átlagos volt
  • Nem tetszett
  • Érdekes volt

  1. Január 21. - Szeretet 18/28 - Boldogságnaptár

    […] Ez egy régebbi bejegyzés a gondolkodásmódunk megváltoztatásának mikéntjéről – amiről az előadásomban is beszéltem. Nagy nap kicsi felhő kontra nagy felhő kicsi nap (22 perc 30 mp-nál beszélek erről a videón). A 18. percnél kezdődik egy teszt, amit ha megcsinálsz, akkor kiderül, hogy mennyire vagy optimista vagy pesszimista gondolkodású!   […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük