November 8. – Igazságosság

posted in: Napi segítségek | 0

A heti feladatunk az, hogy megtaláljuk egy rossznak tűnő dolog jó oldalát.

Kevés rossz dolog történik velem. Illetve azt mondanám inkább, hogy az aktuális és pillanatnyi rossz érzésen túl, amit szinte bármi okozhat, ami nem az elvárásaimnak megfelelően történik, nem vagyok hajlandó magammal cipelni a  rosszkedvet, és már automatikusan nagyobb távlatból próbálom szemlélni a velem történteket.

Vagyis: pontokba szedve:

  1. TÖRTÉNIK VALAMI – amire nem számítottam (vagy pesszimista és cinikus hozzáállásom miatt, tulajdonképpen számítottam rá), ami nem felel meg az általam elképzelt boldog és elégedett életpillanatnak.
    Nem érkezik meg még egy hónap alatt sem a bútorboltból rendelt szék, holott két hetet ígértek szállítási időnek.
  2. BOSSZÚSÁGOT ÉRZEK – mert felborul a tervem, nem haladhatok az előre eltervezett út mentén.
    Még mindig nem gyönyörködhetem az új székeinkben.
  3. És ez az a pillanat, amikor az ÉN akaratom és döntésem szerint két út közül választhatok:
    a., Tovább bosszankodom, szidom a bútorboltot, a vevőszolgálatost a telefonban, és mindenkinek elpanaszkodom hogy mennyit késlekednek. Esetleg felháborodva követelhetek valamiféle kártérítést.
    b., Elfogadom, hogy még egy hét a szállítás, és megoldom az étkezést, mint ahogy eddig is megoldottam. 🙂 És adok magamnak még egy hét boldog várakozással teli időszakot, amíg még csak elképzelem, hogy milyen csodaszép lesz a konyha, ha megérkeznek a székek.
  4. Mivel alapesetben a b., verziót szoktam választani, itt vége is a történetnek, legközelebb akkor kerül előtérbe a téma, amikor megérkeznek a székek.
    Ha valaki az a., verziót választja, akkor még napokig, esetleg hetekig rosszkedvet, bosszúságot, szerencsétlenséget sugároz magából, mind önmaga, mind mások felé.

    Lehet, hogy naiv vagyok, de azt gondolom, hogy a bútorbolt nem külön az én bosszantásomra késlekedik.
    Lehet, hogy naiv vagyok, de nem akarok megtorolni, nem akarok adott szót számon kérni… – mindig vannak indokok, amik elfogadhatóak, legtöbbször csak az információnk kevés ahhoz, hogy megértsük a másik oldalt.
    Lehet, hogy naiv vagyok, de jó így nekem.

    Lehet, hogy naiv vagyok, de szerintem nem lesz később székem, mintha bosszankodnék és rontanám magam és mások hangulatát.

    Két dolog még idekívánkozik kiegészítésképpen.
    Az egyik, hogy ha hosszú idő után még mindig nem lesznek a konyhánkban a székek, akkor gondolkodni kezdek mit is tehetek. Egészen nyilvánvalóan választhatok másik székeket, másik bútorboltból. Van lehetőségem helyrehozni a dolgokat, és nem kell hozzá rosszkedvet generálnom, hogy megtaláljam azt a megoldást, amit jónak érzek az adott helyzetben.

    A másik, hogy ez persze, csak egy apróság. Nem egy elviselhetetlen állapot a régi székeken étkezni…
    No de; mindenkinek azt ajánlom, hogy kezdje ehhez hasonló apró kellemetlenségeken gyakorolni, hogy hogyan lehet megváltoztatni a gondolkodásmódunkat. Pont azért, mert ezeken igazán könnyű! 🙂 A kisgyermekek sem a Csomolungma megmászásával kezdik a járni tanulást! 🙂

    Mindenkinek csodás hetet! 🙂

Thanks for rating this! Now tell the world how you feel - .
Hogy tetszett ez a bejegyzés?
  • Kevés információ
  • Hasznos volt
  • Nagyon betalált
  • Átlagos volt
  • Nem tetszett
  • Érdekes volt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük