KAPCSOLATOK – Március 1.

posted in: Napi segítségek | 0

Márciusban az emberi kapcsolatainkkal foglalkozó feladatok vannak a Boldogságnaptárban, mert az életünkben nagyon fontos boldogságmutató mérce is lehet az, hogy milyen kapcsolataink vannak és mennyire ápoljuk tudatosan ezeket a kapcsolatokat.

Csíkszentmihályi Mihály egyik tanulmányában, amelyben mélyinterjúkat készített Nobel díjas tudósokkal és elismert művészekkel is (60-90 éves korukban készült az interjú), kitér arra a kérdésre is, hogy mi az, amit ezek a valóban sikeres életet élő emberek másként csinálnának, ha elölről kezdhetnék az életet.

A legtöbb válaszadó két dolgot emelt ki:

  • több időt töltene a családjával, barátaival, és
  • többet foglalkozna a testi egészségével – ezzel áprilisban foglalkozik a Boldogságnaptár

 

Talán 60 éves kor környékén érti meg az ember, hogy fontos a szeret, fontos, hogy együtt tegyünk dolgokat, fontos, hogy kapcsolódjunk másokkal, hiszen megtapasztalni a másokkal való EGYSÉG-et éppoly személyiség építő hatású, mint megismerni az, hogy miben különbözünk másoktól. Egyediek csak másokhoz képest lehetünk, és az, hogy ezt értékként jelenjen meg a világban, ahhoz az egyediségünket mások érdekében kell felhasználnunk. Ehhez pedig meg kell ismernünk a többi embert is, kapcsolódnunk kell egymáshoz.

Semmi sem működik magától a világban, mindenért tennünk kell. Bár elismerem, hogy vannak kapcsolatok (és egyéb dolgok), amelyek könnyedén, szinte észrevétlen energia-körforgással üzemelnek, de ezeknél a rokoni-baráti kapcsolatoknál is előfordul olykor, hogy tudatosan is tennünk kell azért, hogy valóban élőek, elevenek maradjanak. A kapcsolataink jó része viszont olyan, hogy ha semmit energiát nem teszünk bele, rosszabb esetben csak kiveszünk belőle, akkor viszonylag rövid idő alatt szétszakadnak az összekötő szálak, és egyedül találjuk magunkat.

Az egyedüllét sok embert nem zavar, de nagyon könnyen átcsúszhat magányosságba, ha az ember nem foglakozik másokkal. És nem csak azt kell megtanulnunk, hogy minden kapcsolatért tenni kell, hanem azt is, hogy a szeretet sokféle módon megnyilvánulhat.

Meg kell tanulnunk valóban megismerni a másikat, hogy mi az, amivel mi valóban adunk neki, és ő képes elfogadni is azt, amit mi neki szántunk. Mert persze; adni jó…, de még jobb dolog úgy adni, hogy látom a másik arcán a valódi örömöt, érzem, ahogy feltöltődött attól, amit tőlem kapott. És most természetesen nem csak tárgyakról, nem csak ajándékokról beszélek (bár azokra is ugyanúgy igaz, hogy ismerni kell a másikat ahhoz, hogy az ajándékkal emeljük a hangulatát, az energiaszintjét).

Jó tudni a másik szeretetnyelvét (szeretnyelv teszt), de ha ez nem megy, akkor két dologgal is közelebb jutunk a megismeréséhez:

  • próbáljuk ki mind az ötféle szeretet- adási módot (minőségi idő, ajándék, érintés, dicséret, szívességadás), és próbáljunk meg rájönni, hogy melyik okozott a legnagyobb örömöt a másiknak;
  • figyeljük meg, hogy a másik hogyan fejezi ki a szeretetét (ajándékot ad?, megdicsér minket?, stb), és azt adjuk mi is neki, mert a legtöbb emberre igaz, hogy úgy, azt adja, amit kapni szeretne.

 

Természetesen az emberi kapcsolataink közé nem csak a szerelmünk, a barátaink, a családtagjaink tartoznak, hanem mindenki, akivel bármilyen kicsi találkozásunk is van.

Annyira ragyogóan indult a hétfő reggelem… – és ezt egy nagyon kedves, hozzáértő és segítőkész hölgynek köszönhetem, aki az egyik biztosító társaságnál az ügyfelekkel foglalkozik. 🙂 Elfeledkeztem a kötelező biztosításomról (nem adtam meg az új levelezési címemet, ezért nem ért el hozzám az éves csekk), és csak pár nappal a lejárat után jutott eszembe, hogy intéznem kellene valamit. Ekkor jött a hétfői telefon – már az is feldobott, hogy nem valami automatával kellett beszélgetnem a nyomógombokon keresztül, hanem felvette egy szintén kedves hangú hölgy és rögtön át is kapcsolt a megfelelő helyre. Ahol szintén pár másodperc után vette fel az ügyintéző a telefont – pedig hétfő lévén előre számítottam egy hosszabb várakozásra. Néhány biztonsági kérdés, a beazonosításom után, és máris a megoldásnál tartottunk – új levelezési cím beállítása, majd egy gyors érdeklődés, hogy lehet-e emailben, mert akkor az átutalást is gyorsabban tudom intézni, mintha levélre várok…, persze, hogy lehet, pár perc múlva küldi is. Letettem a telefont és a mail, az adatokkal kettő percen belül megérkezett! 🙂 Nem tudtam nem megköszönni pár sorban a hölgynek a szupergyors és nagyon hatékony ügyintézést, további szép napot kívánva… – és még erre is visszaírt két kedves sort. 🙂 Tényleg feldobta a hétfő reggelemet, hogy így is lehet… 🙂 Nem bosszankodva a automata telefonközpont körülményességén, nem várakozva hosszú percekig, és nem bonyolítva semmit, amit nem muszáj. 🙂

Hálás voltam mindenért! 🙂

És hogy mi köze mindennek az emberi kapcsolatokhoz?

Nem barátom, nem rokonom, nem is ismerjük egymást. Még csak nem is láttuk egymást. Csak telefonon beszéltünk pár percet, és mégis: a kedvesség, a figyelem amivel felém és a problémám felé fordult szinte érezhető együtt áramlást indított be, amitől könnyeddé vált a megoldás. És örömtelivé az ügyintézés számomra – és nagyon remélem, hogy ezt ő is érezte, és neki is kicsit feldobtam a napját, egyetlen köszönő levéllel… ! 🙂

Csodás napot mindenkinek! 🙂

Thanks for rating this! Now tell the world how you feel - .
Hogy tetszett ez a bejegyzés?
  • Kevés információ
  • Hasznos volt
  • Nagyon betalált
  • Átlagos volt
  • Nem tetszett
  • Érdekes volt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük